Élmények, tapasztalatok, tárlatvezetés, és sok érdekesség várta a családi napon a résztvevőket. A Csermely Környezetvédelmi Egyesület 2017. július 29-30-i hétvégén, a turisztikai főszezonban Családi napot szervezett, melyen 82 fő vett részt. A program megnyitójára 2017. július 29-én, szombaton délelőtt 10 órakor került sor a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárban. A megnyitót követően az események több helyszínen forgószínpad szerűen zajlottak.
A résztvevők egy része élménypedagógiai elemekkel tarkított tematikus tárlatvezetés keretében tekinthette meg a Tudástár kiállításait, melyen a múzeumpedagógusok az egyes fajok Szegedhez kapcsolódó kultúrtörténeti jelentőségét is kihangsúlyozták. A többiek interaktív foglalkozásokon a kémia és a fizika tudományok rejtelmeibe kaptak bepillantást, úgy hogy a kísérleteket szakmai felügyelet mellett önállóan végezhették el. Az egyes egységek 1 órás időintervallumban váltogatták egymást. A résztvevők egész nap természetes anyagok felhasználásával kézműves foglalkozásokon fejleszthették kreativitásukat.
Az ebédszünetet követően az érdeklődők a tematikus városnéző séta során Szeged kulturális és építészeti értékeivel ismerkedhettek meg. Szakképzett idegenvezetők segítségével ellátogattunk Szeged kiemelkedő turisztikai helyszíneihez, így a Hősök kapujához, a Dóm térre, a Tisza-partra, a Belvárosi hídhoz, a Móra Ferenc Múzeumhoz, a Várhoz, a Nemzeti Színházhoz, a Széchenyi térre, a Kárász utcára, a Klauzál, a Dugonics és az Aradi vértanuk terére. A városnézés központi témája Szeged főutcája, a Tisza-folyó és a város kapcsolata volt. A séta során említést tettünk az 1879-es nagyárvízről, a 2000-es cianid szennyeződésről, a tiszavirágzásról, a folyó logisztikai és turisztikai szerepéről.
2017. július 30-án, vasárnap 9 órakor indultunk a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar főépülete elől a Boszorkány-szigetre. Sétánk során útba ejtettük a Klinika kertet és az Árvízi emlékművet. A Boszorkány-sziget szeged központjához közel fekvő hullámtéri erdő, amely mind természeti, mind kulturális szempontból jelentős helyi értéket képvisel. Idegenvezetőnk Mihály Péter elmesélte a terület kultúrtörténetét, beszélt a szegedi boszorkányperekről. Biológusaink megismertették a résztvevőket a hullámtér és a város madárvilágával, valamint kipróbáltatták velük a fűháló használatát, így számos rovart sikerült megfigyelniük. Szakembereink irányítása mellett meghatároztuk a Tisza vizének fizikai és kémiai jellemzőit.
Egyesületünk a rendezvényt (és a Tudástárat) a média mellett szórólapokon, valamint internetes felületein népszerűsítette.
Tóth Árpád: Emberek, akik találkoztak a medvével című könyvének bemutatójára
Szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat, a természet és a kultúra iránt érdeklõdõket a Csermely Környezetvédelmi Egyesület és az SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár családi napjára.
Hatalmas előnyben vagyunk, ha kertes házzal, földdel rendelkezünk. Hazánk lakosságának kb. 2/3-a városban, vagy városias környezetben él, így akik vidéki környezetben élhetünk, ne felejtsük el, nagy kincs a birtokunkban lévő földterület, még ha csak egy zsebkendőnyi parcelláról is van szó. Itt mi dönthetünk róla, milyen növényt, annak milyen fajtáit és legfőképpen HOGYAN termesztjük. Megdöbbentő milyen sok zöldség faj és fajta áll rendelkezésünkre, mennyire színes a választék szín, forma, íz, érési idő és még sok más tulajdonságot tekintve.
Az R3 Tree egy 6 napos multilaterális ifjúsági csere, amely Magyarországon 2018. október 22-29. között, hat ország (Magyarország, Észtország, Spanyolország, Grúzia, Moldova és Örményország) részvételével, harminc 18-25 éves fiatallal és hat csoportvezetõvel valósult meg. Az R3 Tree projekt célja, hogy a fiatalok többet megtudjanak az erõforrás-menedzsmentrõl, vagyis a termelés csökkentésérõl, termékek újra felhasználásáról és újra hasznosításáról, miközben megismerik és jobban megértik a különbözõ kultúrákat, értékeiket, várakozásaikat, viselkedésüket és kommunikációjukat. 
2015 márciusában indítottuk el a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával megvalósuló, Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld - Kertműves Tudástár Kisteleken projektünket. Programunk arra a problémára igyekszünk reagálni, miszerint a vidékiek, elvesztve életlehetőségeiket, építő emberi kapcsolataikat, nem ismerik fel azokat az erőforrásaikat, melyeket mobilizálva helyben is minőségi életet élhetnének. Egymástól elszigetelve létezik város és falu, kereslet és kínálat, elméleti és gyakorlati tudás.
(Cikksorozat a biogazdálkodásról, természetközeli kertművelésről) Mai cikkünkben is maradunk még a tápanyag utánpótlás kérdéskörénél, a komposzt készítéséről és alkalmazásáról ejtünk szót. (A cikk megírásakor az Öko-völgy Alapítvány által 2012-ben kiadott Beszélgetések az önellátásról c. könyv Harmadik dialógusára támaszkodtunk). A háztáji kiskertben talán a leginkább kézenfekvő tápanyag utánpótlási lehetőség a kert művelése, a betakarítás, és a konyhai műveletek során keletkező szerves anyagok, szerves hulladékok „újrahasznosítása” vagyis visszaszolgáltatása a talajnak.
(Cikksorozat a biogazdálkodásról, természetközeli kertművelésről) Most induló, őszi cikksorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani azoknak, akik már kacsintgatnak az változatos, egészséges mezőgazdálkodás felé, akár kicsiben, konyhakerti méretekben, akár nagyban, több hektáros gazdasággal. Október 1.-től minden csütörtökön bemutatunk egy-egy témát a komposzt készítőstől, a talaj előkészítésen, mulcsozáson, magfogáson át, egészen a betakarításig, tárolásig. Mai cikkünk témája a műtrágyák nélküli gazdálkodás, tápanyag utánpótlás (a cikkben az Öko-völgy Alapítvány által 2012-ben kiadott Beszélgetések az önellátásról c. könyv Harmadik dialógusára támaszkodtunk).
A Csermely Környezetvédelmi Egyesület 2017-ben célul tűzte ki, hogy városunk lakosságának bemutassa azokat a természeti környezeti értékeket, és a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténeti vonatkozásokat, amelyek a Szegedi Értéktárban szerepelnek. A programsorozatot három szombati napból állt. A nyitórendezvényre 2017. szeptember 16-án a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárban került sor, ahol a résztvevők megismerkedtek a Magyar Értéktár céljaival, felépítésével.
MEGHÍVÓ
Csíráztass! - Ökoműhely és tapasztalatcsere a téli csíráztatásról
Kis Tudós Tábor - nagy sikert aratott a nyári táborozás. 31 fővel sikeresen zajlott le az öt napig tartó napközis táborunk. A programok között szerepelt fizikai, kémiai kísérletezés, mikroszopizálás, megismerkedtünk a 2017. év élőlényeivel, jókat játszottunk és kirándultunk a Tisza-parton és a Füvészkertben. Az egy hét alatt nem maradhatott el a kézműves foglalkozás sem. Egyik este megvizsgaltuk az Erzsébet Liget fáin élő rovarokat is. A résztvevőknek köszönjük, hogy velünk voltak, bízunk benne, hogy legközelebb még többen lehettek a "Kis Tudós Tábor" résztvevői között.
A 'Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld', NCTA által támogatott projekt kertében, pénteken a Csermely Környezetvédelmi Egyesület lelkes csapata magos foglalkozást tartott a kisteleki Szivárvány Óvodában. Csodás alkotások születtek, miközben a gyerekek alaposan összeismerkedtek a sárgaborsóval, a vörös lencsével és a többi színes magocskával.
A Gaskó Béla-féle bogárgyűjtemény közkinccsé tétele: 
Diavetítéses előadásainkat a Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye oktatási és kulturális intézményeinek felkérésére tartjuk, melyek a természet- és környezetvédelem legkülönbözőbb témaköreit ölelik fel. Amennyiben egyesületünk szakembergárdája nem megfelelően felkészült a felmerült téma bemutatására, akkor külső szakértőt kérünk fel az előadás megtartására. A Csermely Környezetvédelmi Egyesület természetvédelmi és környezetvédelmi tevékenységei mellett fontos feladatköre az oktatás, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás.
A 'Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld' című, NCTA által támogatott, a Csermely Környezetvédelmi Egyesület által vitt projekt keretében 2016. február 11. délután 16:00 órai kezdettel Ökoműhelyt és tapasztalat cserét szervezünk a téli csíráztatás témakörében.
Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.
A Dél-Alföld területén még számtalan természeti kincs rejtőzik. Ezeket a természetes illetve természet közeli élőhelyeket legalább az alapkutatás szintjén meg kell vizsgálnunk.
Mai rohanó világunkban szinte észre sem venni, ha egy épület falára fekete zászló kerül. A gyász jelképe ez, mely igazán akkor érinti meg lelkünk mélyét, amikor érzelmileg jobban kötődtünk a közülünk távozóhoz. A napokban a szegedi Móra Ferenc Múzeum előtt ez a zászló árulkodott arról, hogy Szeged város kiváló rovarásza, dr. Gaskó Béla, itt hagyott bennünket.
A Deutsche Bundesstiftung Umwelt német szövetségi környezetvédelmi alapítvány németországi szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet
